Pünkösdi témahét az iskolában

Régen, a paraszti világban, amikor ünnepelt az ember, akkor a teljes ember ünnepelt. A legszebb ruháit vette fel, és a lelkét is ünneplőbe öltöztette. Az ünnep nem egyetlen napról szólt, sokkal inkább az előkészületekről, a várakozásról, az ünneplésre méltóvá válásról. Végül, ami talán esetünkben még fontosabb, az ünnep nem magányos „műfaj”, ünnepelni csak együtt, közösségben lehet.

Mende pünkösdkor különösen büszkélkedhet, hiszen az evangélikus templom díszítése nemzeti értékünkként országszerte ismert. Az ünnephez hagyományosan konfirmáció is társul, ahol a konfirmandusok hosszú előkészület után megerősítik hitüket, innen már igazán a gyülekezet tagjai, és egyben búcsút is intenek a gyermekkornak.

Mi az iskolában szintén már hetek óta készültünk erre az ünnepre hon- és népismeret órákon. Megismerkedtünk a népi szokásokkal, hagyományokkal, az ünnep vallási jelentőségével, s azzal, hogy a természet és a népi kultúra milyen szép egységben élte meg mindig ezt az ünnepi időszakot.

A témahét kezdő napja egyben a gyereknap volt. A lovasbemutató emlékeztethetett bennünket arra, hogy egykor általában lóversennyel választottak a legények közül pünkösdi királyt. Mi is választottunk, csak épp nem lóversennyel… A felső tagozatos diákok közül bárki – fiúk és lányok egyaránt - vállalkozhatott a megmérettetésre, aminek szellemi (logikai és nyelvi) és ügyességi feladatai is voltak. Végül a pünkösdi királyi címet Gerhát Márk, míg a királynőit Trepák Zsófia nyerte el. Egy hetes uralmukhoz – hiszen a pünkösdi királyság köztudottan rövid életű – büféjegy is járt.

A témahét során a művészeti órákon kapott helyet az ünnep. A rajz- és technikaórák keretében a népi virágmotívumokat kellett a gyerekeknek különböző technikákkal megjeleníteniük. A 4.a osztály a hagyományos templomdíszítést elevenítette fel. Énekórákon a pünkösdi népdalok teremtettek ünnepi hangulatot.

A hon- és népismeret órák is az ünnep jegyében teltek a héten: nemezelt virágok készítése, pünkösdi „activity”, ünnepi vetélkedő. A hagyományos népi vetélkedő játékok, versenyek is helyet kaptak, és a jó időnek köszönhetően a szabadban valósulhattak meg.

Bátor jelentkezők még pünkösdi lepényt is sütöttek, ami egykor – tele az első érő gyümölcsökkel: eperrel és cseresznyével - az ünnepi asztalról nem hiányozhatott.

A témahét zárásaként pünkösdölők járták végig az osztályokat, énekelve, jókívánságokat mondva „meghordozták” a királynéasszonykát. Mit is mondhatnék azoknak, akik kimaradtak ebből? Legyen kendteknek is nagy gazdagsága, és legyen sok öröme! 

    Koleszár Zsuzsanna
        szervező tanár